– Az, hogy ki kap trafikot, politikai kérdés, bennünket nem ez zavar – mondta Antalffy Gábor, a kereskedők és vendéglátósok érdekvédelmi szövetségének ügyvezető elnöke. – Az azonban, hogy mit forgalmaz, hogyan él meg egymás mellett egy kistelepülés vegyeskereskedésével, már keményen szakmai kérdés, amiben a Kisosz nem hallgathat. Mivel a nemzeti trafikok termékköre folyamatosan bővül, számos hely lehet, ahol ma még egy bolt úgy-ahogy megél, de kettő már nem fog tudni. Ráadásul akár helyi rendelettel is lehet majd tovább bővíteni a trafikok által forgalmazott termékek körét, nyilván azzal számolva, hogy ha egy kisbolt bedől, akkor át lehessen ruházni a jogosultságait a trafikra. Ez durva piaci átrendeződés lehetőségét vetíti előre.

Antalffy Gábor hozzátette: a Nyugat-Dunántúlon akad olyan önkormányzat, amelyik már nem bérleti díjat kér az ottani kis üzlettől, hanem támogatást ad neki azért, hogy ne zárjon be, ne kelljen az ott élőknek a több tíz kilométerre lévő városba menni, ha be akarnak vásárolni.

A dohányáru 3-4 százalékos árrését a Kisosz már akkor alacsonynak tartotta, amikor még csak terv szintjén létezett a trafiktörvény, emlékeztetett Antalffy Gábor. A Kisosz sokkal inkább a termékkör kibővítését kifogásolja, hiszen az adatok szerint egy kisbolt forgalmának 40-45 százalékát jelenti ma a dohányáru, az üdítő és a szeszes ital, amit júliustól a nemzeti trafikok is árusíthatnak. Az ügyvezető elnök szerint olyan vállalkozók lesznek kénytelenek bedobni a törölközőt az új konkurencia miatt, akik az utolsó pillanatokig kitartottak annak ellenére, hogy hat éve folyamatosan csökken a kiskereskedelmi forgalom. S ezek aligha fognak tudni új vállalkozásba kezdeni.

Az adóhatósággal összeköttetésben álló pénztárgépek témája a másik, amelyik „kiveri a biztosítékot” a tagság, a vezetés körében, ahogyan Antalffy Gábor fogalmazott. – A Kisosz résztvevője a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak, néhány napja ott is ez volt a téma. Már május vége van és még mindig él a rendelkezés, miszerint május elsejétől már az új pénztárgépeknek kellene üzemelni, ezzel szemben továbbra sincs belőle egy darab sem. A politika ez esetben is előbb döntött, mintsem a szakmai háttér felkészült volna rá.

Kertész Rezső, a Kisosz somogyi társelnöke arról beszélt: a siófoki országos tanácsülésen somogyi javaslatként megfogalmazódott, hogy az állam nagyobb arányban támogassa az új, adóhatóság-kompatibilis kasszák beszerzését. Azt ugyan helyeslik, hogy csak a félmilliárd forintos bevétel alatti vállalkozások kapnak támogatást és öt pénztárgép a maximum, ám ezt nem tartják elegendő segítségnek. – Vagy állja az állam teljes egészében az új pénztárgépek beszerzésének a költségeit, vagy csak minimális, tíz-húsz százalékos önrészt írjon elő – így Kertész. – A működtetés úgyis pluszköltséget jelent majd. A régi kasszákat pedig felajánljuk ingyenesen az államnak. Nyilván lesznek további szektorok is (nagykereskedelem, agrárium, humánszolgáltatás), ahol hasonló képpen kötelező lesz a pénztárgép-használat, ezek akár oda is kerülhetnek.

A magas áfa az idegenforgalom ellen hat, erről is szó esett Siófokon. – A horvátok most csökkentik tíz százalékra a vendéglátás forgalmi adóját, az osztrákoknál régóta tíz százalék az ételáfa – tette hozzá a somogyi Kisosz-vezető. – Ezzel kell(ene) versenyezni a balatoni vállalkozásoknak.