Pintérek elevenítették föl a közelmúltat: Károly ötvenhét, László ötven éve énekel, utóbbi jelenleg az egyesület ügyvezető elnöke, Károly is betöltötte ugyanezt a pozíciót húsz évig, ma már „csak” korelnök a maga nyolcvannégy esztendejével.
– Régen a fiatalokat jobban meg lehetett nyerni az efféle hívságoknak, a kórus felét a húsz-negyven évesek tették ki – így Pintér Károly. – Ma hatvanon is túl lehet az átlagéletkor. Hajdani elnökünk, Pomucz János, ha kiszúrta, hogy valakinek jó a hangja, akkor kóruspróbára küldte; és el is kellett menni, mert ő volt az építőipari szövetkezet (Ktsz) vezetője is, és ha egy beosztott nem volt ott a próbán, azt másnap nagyon leteremtette...

– Az iparoskör kórusa volt valaha a dalkör, a szövetkezetesítés során aztán a kisiparosokat beterelték a szövetkezetbe, az karolta azután fel, támogatta anyagilag is a dalkört, abban az időben indult a szövetkezeti kórusmozgalom – emlékeztetett Pintér László, a jelenlegi ügyvezető elnök, aki tizenöt éves kora óta tagja a kórusnak. – A hatvanas években jó lehetőség volt ez arra is, hogy világot lásson az ember. Igaz, eleinte csak szocialista országokba jutottunk el, de azután már az NSZK-ba is, a nyolcvanas években pedig Francia- és Finnországban is énekelt a dalkör.

A harmincöt fős, mostanra megmaradt „mag” az elmúlt hetekben két év végi fellépésére készült: december 14-én 17 órakor a siófoki református templomban adnak jótékonysági hangversenyt (ezzel az új orgona kifizetéséhez nyújtanak segítséget), s 21-én 16 óra 30 perckor lesz a szokásos karácsonyi koncertjük a Plébániatemplomban. – Karnagyonként változott a repertoárunk – tekintett vissza a korelnök. – Volt idő, amikor a szovjet, szocialista, mozgalmi dalok adták a műsorunk gerincét – de persze akkor is énekeltünk Ádám Jenőt, Kodályt, Bartókot is –, november hetedikén valamelyik katonaságnak daloltunk, április negyedikén meg a siófoki szoborkertben. Ha meg szóltak a pártbizottságról, akkor „temettünk” is, a munkás gyászindulót nagyon begyakoroltuk. Tímár Imre karnagy és Daday Kálmán másodkarnagy idejében döntően acapella műveket énekeltünk, s opera kórusműveket is, Karai József a kórusnak is írt dalokat ekkor. Németh Gábor az opera kórusművek mellett a zongorakíséretes darabokat preferálta, ő maga kísért bennünket. A jelenlegi kórusvezető, Lovrek Károly javarészt acapella dalokat tanít, nála nincs a próbán zongora, csak hangvilla. Így könnyebben kiszűri a fals hangokat...

Tagtoborzókat is tartanak néha, de évente két-három új tagnál több nem marad fenn úgy sem a rostán, hogy minden fellépésükön elmondják: várják maguk közé a fiatal és idősebb énekeseket. – Nem a kor, a hang a fontos – szögezte le Pintér Károly. Pintér László pedig azt tette hozzá: minden dalosnak törekedni kell arra, hogy új tagokat hozzon magával. – No meg arra, hogy a tagdíjfizetés mellett ha tud, támogatót is szerezzen – így az ügyvezető. – Önálló gazdálkodó szervezetként ugyanis az anyagiak sok mindent meghatároznak és be is határolnak. Az egyszázalékos adófelajánlások például sokat tudnak segíteni.

– Ez a mostani, a művészeti iskola épülete a tizenharmadik helyünk, ahol próbálunk – utalt Pintér Károly a dalkör folytonos „otthontalanságára”. – A trófeák, relikviák bedobozolva, elvégre százharminchét év az százharminchét év...

1876-tól a Primáig

A Siófoki Férfi Dalkör 1876-ban alakult. Első sikerét 1938-ban, a székesfehérvári dalosversenyen érte el, ahonnan első díjat és öt különdíjat hozott el, Nyakas József dirigálásával. Tímár Imre 1959 és 1993 között volt karnagya a kórusnak, ebben az időben többször kaptak aranykoszorús elismerést és kiváló együttes kitüntetést. 2001-ben Németh Gábor irányítása alatt lettek fesztiválkórus. A jelenlegi karnaggyal, Lovrek Károllyal 2002 óta dolgoznak együtt; a 2003-as országos Kodály-kórusversenyen harmadik helyezést értek el, 2011-ben a budapesti nemzetközi kórusversenyen ezüst diplomát kaptak. Néhány hete lettek Somogy „Primái”.