újabban egy 174 méter hosszú, keskeny sétány érdekében kezdeményezett helyi népszavazást a Balatonaliga Üdülőközössége Egyesület (Aliga is Balatonvilágos része – a szerző). A januártól Somogyhoz tartozó település képviselő-testülete azonban ezt elutasította.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Balatonvilágos Község Képviselő Testülete, a volt BM üdülő 174 méter hosszú vízparti sávján évek óta működő szabad parti sétány használati jogáról lemondjon oly módon, hogy a lemondással egy időben, annak közelében és helyette nem biztosít méretében azonos szabad parti sétányt?” Ezt a kérdést szerette volna népszavazásra bocsáttatni az üdülőegyesület, mely évekkel ezelőtt több tüntetést is szervezett annak érdekében, hogy a helyiek is használhassák az egykori pártüdülő, a Club Aliga strandját. „A lakosság csak igen kis szakaszon érheti el a Balatont, mely körülmény egy Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetében lévő vízparti település számára elfogadhatatlan. Községünk előneve Balaton, mely szabad vízhez jutás nélkül csupán filozófiai fogalom” – írták a mostani népszavazási kezdeményezést indokló levelükben. Öt egyesületi vezetőségi tag nevét írták a levél aljára, többek között Révész Máriusz fideszes parlamenti képviselőét.
– Révész Máriusz nem írta alá a levelet, neki csak a neve szerepelt az alján – feleli érdeklődésünkre Fekete Barnabás balatonvilágosi polgármester. – De ez az ügy szempontjából érdektelen.

A falu képviselő-testülete a kezdeményezést (négy igen szavazattal, illetve egy tartózkodással) azzal az indoklással utasította el: „A megfogalmazott kérdés népszavazásra alkalmatlan, a valóságnak, a tényleges állapotnak nem megfelelő, az egyértelműség követelményének nem felel meg.” – Szó sincs szabad parti sétányról – mondja Fekete Barnabás polgármester. – A 174 méter hosszú, tíz méter széles parti sétányra szolgalmi joga van az önkormányzatnak. Ez annyit jelent, hogy átjárási jogunk van, azaz bárki arra használhatja, hogy végigmegy rajta. Az egykori BM-üdülő mai tulajdonosaival egyezett meg erről évekkel ezelőtt a képviselő-testület. Az igaz, hogy többen is strandként, horgászhelyként használják, de nem jogosan. Való igaz az is, hogy a Club Aliga strandján kívül még két kisebb strandunk van, ez az összes Balaton-partunk, a megoldást az állami kisajátítás jelentené, azt követően állhatna rendelkezésre Balatonvilágoson is a törvényben előírt, szabadon bejárható parti sáv. A volt BM-üdülősök most felajánlottak egy 2000 négyzetméteres területet az önkormányzatnak annak fejében, hogy mondjunk le ennek a keskeny parti sétánynak a szolgalmi jogáról. Három ingatlanról van szó, s az előtte lévő parti területről. Ennek tehát tulajdonosa lenne a község, ami szerintünk jóval erősebb, mint a szolgalmi jog; akár szabadstrandot is ki lehetne rajta alakítani.

A népszavazást kezdeményező egyesület éppen azzal nem ért egyet, hogy a település lemondjon a keskeny vízparti sétány szolgalmi jogáról. A hajdani állami üdülő tulajdonosai egyébként korábban pert indítottak a szolgalmi jog visszavonására, a bíróság azonban első fokon az önkormányzat ezen jogát érvényesnek és törvényesnek találta. Balatonvilágos honlapján hetek óta szócsatáznak a felek a témában. Nagy Miklós azt írta: „A szolgalmi jog nem forgalomképes, nagy vagyoni értékű jog.

Ennek megszüntetése különösen nagy sérelmet okozna az embereknek. Nézetem szerint a Balaton törvény rendelkezései durván sérülnek itt. Tetézi még a bajt a felkínált csereingatlan feltűnő értékaránytalansága. Az a véleményem, hogy a jogsértő határozat megvalósulása kártérítési igényeket gerjesztene, mely a községünk számára különösen nagy kárt okozó, hűtlen kezelés néven ismert bűncselekmény megállapítását tenné lehetővé.”
A korábban képviselőként is ténykedő, a legutóbbi önkormányzati választáson azonban a testületbe kerüléshez kevés szavazatot szerző Nagy Miklós furcsállja azt is, hogy a szolgalmi jog visszavonásának ügyében a másodfokú bíróság előtt a „ nyerésre álló perben” a község jogi képviselője kérte az ítélet kihirdetésének halasztását.

A honlap fórumából az is kiderül, miért tettek ajánlatot a korábbi BM-üdülő mai gazdái a szolgalmi jog megszüntetésére: „Az önkormányzat által készített és kitett tábla tiltásai ellenére kutyát visznek be a tulajdonunkra, horgásznak, szemetelnek, fürdenek a Balatonban, sátraznak, kis- és nagydolgukat ott végzik el...”

Kis Tót Róbert térképet is mellékelt hozzászólásához: „Az ellentételezésként felajánlott ingatlan, mely a falu tulajdonába kerülne, lényegében egy 20 méter széles építési telek. Kért még egy 20 méteres parti részt a képviselő-testület; vagy megkapjuk, vagy nem. Miért is jó a falunak ez az alku? Milyen tervük van a 20 méter széles építési telek hasznosítására, ami hasznosabb lehet, mint a 174 méter hosszú sétány?” Viszt Attila önkormányzati képviselő (Jobbik) felelt neki, így: „A tulajdonjog, vagy az áthaladási, szolgalmi jog-e az értékesebb? Tulajdon vagy séta? Mikor jutott a község utoljára olyan lehetőséghez, hogy több mint 100 milliós tulajdonhoz jut teljesen ingyen? Ma nem használati, sajnos csak „áthaladási-szolgalmi” jogról beszélhetünk.”

„Csúsztatásokkal próbálja lejáratni a községet”

„Félreértelmezésekkel, gonosz sugalmazásokkal, csúsztatásoktól hemzsegő irományaival próbálja lejáratni Balatonvilágost – írja Nagy Miklóshoz címzett levelében Fekete Barnabás balatonvilágosi polgármester. – Amennyiben a képviselő-testület úgy látja, a község gyarapodik egy értékes vízparti ingatlannal és ennek érdekében elfogadja azt, és szándékát határozatba foglalja, megfelel az önkormányzati törvény szellemének. Így döntöttünk és ha ez nem egyezik az Ön álláspontjával, azt tiszteljük, de nem vesszük figyelembe, vállaljuk döntésünk következményeit. Az Ön által oly nagyra tartott „átjárási szolgalmi jog” a Balaton felől érkezők számára a Zrínyi utca megközelítését biztosítja a magántulajdonú ingatlanokon keresztül, huzamosabb tartózkodásra nem jogosít fel.”