A déli parton a fizetővendéglátó szobák, a „Zimmer Ferik” java része is foglalt, egyre nő az úgynvezett kerékpáros szállások népszerűsége, a szakemberek szerint a nagy szállodák amúgy sem „szeretik” főszezonban az egy-kétéjszakás vendéget...

A siófoki Tourinform irodának is az a tapasztalata: sokan érkeznek a városba előrefoglalt szálláshely nélkül, és komoly gondot jelet az elhelyezésük, két hét óta ugyanis jóformán minden kereskedelmi és magánszálláshely elkelt. Augusztus 20-ig már csak hétköznapokra és vasárnap éjszakára lehet egy-egy szállást találni. A siofokportal.com-on, a város hivatalos turisztikai oldalán folyamatosan közlik, hol akadhat még szabad hely. A legkelendőbbek Siófokon az ifjúsági és olcsó magánszálláshelyek, ezeknek az árai 4-6 ezer forint/fő/éjszaka körül alakulnak, de megfelelő kereslet mutatkozik a négycsillagos wellness-szállodák iránt is.

Persze nem csak Siófokra jellemző a telt ház, például Balatonszárszón is régi időkre kell visszaemlékezeniük az idegenforgalommal foglalkozóknak, hogy a mostanihoz hasonló érdeklődésre találjanak példát a település iránt.
Miközben a Balaton, s a hazai nyaralási népszerűségi toplistát vezető Siófok még fokozni is tudja az érdeklődést, egy magát környezetvédő portálnak titulált internetes oldal beszámolója szerint „tarthatatlan, vállalhatlan, katasztrofális” a helyzet Siófokon...

Miközben vadászni kell szabad szálláshelyre, egy környezetvédő portál írása szerint „a tömegturizmustól agyongyötört városban a helyzet nyáron lassan tarthatatlan, vállalhatatlan és katasztrofális”. Az újkeletű szokáshoz híven ismeretlen szerző sorai önmagában szót sem érdemelnének, de például a Facebook-on rohamosan terjed és vitákat generál: tényleg katasztrófa a nyári Siófok?

Az első éjszakai Bagolyvonat megérkezte valóban kissé riasztó, tizenévesek hömpölyögnek rendezetlen sorban, célba véve a parti sétányt, s alig akad, akinek a kezében ne volna valamilyen, elsőre nehezen meghatározható löttyöt, de bizonyosan nem bambit tartalmazó műanyag palack. A hangulat megalapozva, nem valószínű, hogy a korzó vendéglátósainak a kuncsaftköre közülük kerülne ki...Már csak a hazaútjuk lehet „érdekesebb”, nyilván ez is ihlette a ki tudja, hány órás siófoki tapasztalatára alapozó bloggert: „Minden fejlesztés, beruházás, szépészeti beavatkozás ellenére Siófokon továbbra is nyárról nyárra összegyűlik Magyarország legalja. Kötekedő, másodosztályú bűnözők találkozóhelye és olyan fiatalok nyaralóhelye, akik meg vannak győződve róla, hogy itt mindent és bármit szabad. Szarni, hugyozni, beszólogatni, ordítani, törni, zúzni...Ha pedig este megáll az ember valamelyik vasúti átjárónál, testközelből nézheti végig a bespeedezett, magukból kifordult agresszív elmebetegeket – akik egyébként autót vezetnek és eszelősként köröznek a városban hajnalig. Nem, nem azt akarom állítani, hogy Magyarország legalja jár Siófokra nyaralni. Csupán azt, hogy akik Siófokon laknak vagy oda járnak, kénytelenek az időjárás szempontjából legszebb hetekben elviselni Magyarország legalját egyszerre, egy helyen. Vasárnap hajnalban az egyébként nagyon szép és közparkkal körbevett vasútállomás: összehányt, összeszart emberi hulladékok fetrengenek, körülöttük össze-vissza törve minden, ami törhető.”

Persze, a siófoki vendégvárók sem a kukaborogató, fanyűvő bulizókra számítanak, hanem a szelíd többségre, hangsúlyozza Barna Sándor, akinek Óbudán és Siófok-Széplakon is van szórakoztató centruma, könnyű hát az összevetés is: hiába szeretné, a Füredre tartó közönséget egyelőre nem tudja Siófokra csábítani. Sem ő, sem más, tehetjük hozzá, hiszen Siófok éppen abból is fakadóan, hogy „főváros”, nagyobb tömeget vonz és minél nagyobb a tömeg, annál sűrűbb az „alja”, az emlegetett blogger erős túlzásával „a vállalhatatlan lumpenturista”, de persze a nyári Siófok nem csak ez, sőt, összességében egyáltalán nem ez. Ahogyan ez az interneten kirobbant vitából is leszűrhető. Egy kommentelő saját siófoki élményeivel úgy egészíti ki a leírtakat: világrekord nagyságú pókokat látott a siófoki kikötőben, a sétálóutcán beszélgetni sem lehet a zajtól, a hajnalig tartó tuctuczene miatt meg aludni, nesze neked drága 7-9 ezer forintos szállás.

Ahol hajnalig szól a tuctuc, ott nem szállok meg, ha pihenni akarok – kapja a replikát, s bár egy következő hozzászóló tudja a tutit („a buliterek méretét csökkenteni, zárt helyre terelni, este 11 után általános csendrendelet”), egy újabb így tesz pontot a vita végére: „Sokáig északi partosak voltunk. Kipróbáltuk Siófokot, és pozitívan csalódtam. Sok a bulizó fiatal? Tessék kimenni Spanyol,- vagy Görögországba, ki fog derülni hogy Siófok egy nyugodt kisváros. Két kisgyerekkel megyünk, de aki a csendet szereti, az ne Siófokra menjen hanem a Mátrába, szunyókáljon ott.”