Ez a futurisztikusnak tűnő idézet a megyei főépítész tollából való. Fábián Éva jogszabályban előírt éves tájékoztatási kötelezettsége mellett hangsúlyosan foglalkozik a lakosságfogyás következményeivel. Az építészetiek mellett a társadalmiakkal is. KSH-adatot is idéz 2011-ből, amikor Somogyban már több mint minden hatodik ingatlan üresen állt: 119 ezer 901 lakásból 20 ezer 511. Elképesztő szám.

Egy másik KSH-tanulmány szerint 60 település, közte hét somogyi sodródott az elnéptelenedés szélére: ezek az elmúlt két népszámlás között a lakosságuk több mint 30 százalékát veszítették el. Ezek: Rinyaújnép, Libickozma, Hosszúvíz, Somogydöröcske, Somogyacsa, Gadács és Kaposgyarmat. Az első csapást az erőltetett iparosítás és az 1971-es kormányhatározat mérte a falvakra: Libickozma lakossága extrém módon csökkent, 1970 és 1980 között 483-ről 135-re. Ma Somogy legkisebb lélekszámú törpefalva 31 lakossal, a kihalástól a főként német betelepülők menthetik meg, és a baptisták, akik a múlt században a fellendülését hozták. Akkor, az 1930-as években még 1055-en lakták a falut, a környező tanyákkal együtt. Száz év elég volt az utóbbiak elmúlásához, emlékezzünk is meg róluk: Szőkepuszta, Kopárpuszta, Háromház, Feketeberek.

Pénteken tárgyalja a megyei közgyűlés Fábián Éva tájékoztatóját. A főépítész egyebek között leírta: már több faluban a lakóházaknak harmada, negyede üresen áll a népességfogyás miatt. A KSH településsoros listája szerint van olyan falu, ahol több az üres ház, mint a lakott. Száznál több üres lakóházat számlálni Nagyszakácsiban, Segesden, Őrtiloson, de még Csokonyavisontán is. A használaton kívüli lakóházak előbb-utóbb tönkremennek, szögezi le a főépítész, aki szerint nemcsak az értékek pusztulása okoz károkat, de a pusztuló épületek hangulatrontó hatása sem mellékes. Műszaki állapotukról nincs adat, egy részük biztosan nem használható lakáscélra, de rengeteg jó állapotú, nagyméretű gazdasági épületekkel rendelkező üres falusi ingatlan van megyeszerte. Érdemes lenne közösen gondolkodni az üres épületek hasznosítási lehetőségeiről, veti föl a szakember.

Fábián Éva szerdán elmondta: másfél évvel ezelőtti tájékoztatója, melyet portálunkon „Halálra ítélt aprófalvak: 106 település tűnhet el Somogyban” címmel írtunk meg, nagy vihart kavart, még a bulvármédia nem kis ingerküszöbét is átlépte. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke még a minapi andocsi ülésen is megemlékezett erről a közlésről. Talán ennek is köszönhető, hogy e somogyi felvetés eljutott kormányzati szintre is. Az év elején megjelent a Magyar Közlönyben az az országgyűlési határozat, mely a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció címet viseli. Cselekvési tervében megfogalmazza, hogy az aprófalvas térségek nagy számú üres ingatlanát fel kell mérni és koncepciót kell kidolgozni a hasznosításukra. A koncepció kiemelten foglalkozik az ország településhálózatának mintegy harmadát kitevő, 500 lélekszám alatti aprófalvak sorsával. Melyek társadalma kiemelten sérülékeny, többségüket rendkívül kedvezőtlen demográfiai és társadalmi folyamatok jellemzik, ami a gazdasági teljesítményükre is negatív hatással van, fogalmaz az anyag. Az aprófalvas térségek fejlesztési programján a vidékfejlesztési szaktárca is dolgozik, ennek hónapokon belül várható az eredménye.

A rekreációs-turisztikai tőke lehet a kapaszkodó Somogyban is

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimerítő tanulmányt közölt a fogyó törpefalvakról. Azokról a 200-nál kisebb lélekszámú településekről, amelyek 2001 és 2011 között veszítették el a lakosságuknak legalább a 30 százalékát. Hatvan ilyen falu van hazánkban, Borsodban a legtöbb (18), Somogyban hét, Veszprémben és Baranyában hat-hat ilyen település található. A legtöbb 200-nál kevesebb lakosú falu baranyai (92), majd Zala (81), Borsod (58) és Vas (43) után következik Somogy (38). Utóbbi a települések 18 százaléka. E 60 település többsége zsákfalu, a lakosság hattizede ingázik, az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem a községi átlagtól 300 ezer, az országostól 600 ezer forinttal marad el. Azok lesznek képesek lassítani vagy visszafordítani a népességkiáramlás folyamatát, írja a KSH, amelyek az elhelyezkedésükben rejlő lehetőségeket – közte rekreációs vagy idegenforgalmi funkció – területi tőkévé képesek konvertálni.