A nevelőszülői kapcsolat se biztos, hogy belefér a család leszűkített és alaptörvénybe foglalt fogalmába – vélekedett Kiss László alkotmánybíró a nevelőszülők hetedik nemzetközi találkozóján szerdán Siófokon. Egyben jelezte: különvéleménye volt, amikor az Alkotmánybíróság „átengedte” az új családfogalom alaptörvénybe emelését.

Orbán István, a Kárpát-medencei nevelőszülők és gyermekek balatoni találkozójának egyik szervezője, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Szövetség (Magyisz) elnöke arra emlékeztetett: ötven éve alakult meg a Gyivi Somogy megyei szervezete és harminc éve már feladatul kapták, hogy a nevelőszülők státuszának stabilizálása érdekében dolgozzák ki, hogyan kerülhetnének munkaviszonyba. Ehhez képest ezt az idén januártól sikerült elérni. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke szerint a közös feladat most az, hogy a vér szerinti szülőkkel minden szempontból egyenjogúnak tekintsék őket.

Mintha utolsó pernahajderként kezelnénk a gyerekeket – Kiss László szerint ez tűnik ki egyes jogszabályokból, önkormányzati rendeletekből. Az alkotmánybíró a taláros testületnek ahhoz a rendelkezéséhez is különvéleményt írt, melyben alkotmányosnak minősítette a tizennégy éven aluliak elzárását. – Végső eszközként ez nem zárható ki, de csak akkor, ha már minden más eszközt kimerítettünk – vélekedett Kiss László. – Magyarország azonban a jelek szerint nem erre törekszik. Ha bezárjuk az ilyen fiatalt, azzal sokkal többet ártunk neki, mert olyan környezetbe kerülhet, ami nem szolgálja a visszailleszkedését a társadalomba.

Az alkotmánybíró úgy véli, egyes helyhatóságok is magukba szállhatnának, mert „nagyon találékonyak, kit hogyan lehet büntetni, a gyerekekre egészen különös szabályokat is hoznak”. Kiss László példákat is hozott. Csörögön közösségellenes magatartás a közterületi labdázás, vagy büntethető, ha egy gyerek megzavarja az ünnepséget. Hódmezővásárhelyen a 14 év felettiek hintázása tilos (egy 21 éves törpe se ülhet tehát hintába? – kérdezte Kiss), Miskolcon 69 féle magatartás közösségellenes, például a motor idegesítő berregtetése. – Azért gyerek a gyerek, hogy néha rosszalkodjon, hagyják már békén, ne szóljunk bele mindenbe! – így az alkotmánybíró. – A cselekményének persze legyen tudatában, ha nem éppen Istennek tetsző dolgot művel, arról tudjon, de vele együtt, a szülőkkel kell megtárgyalni az ilyen ügyeket, ahogy a világban sok helyütt teszik.

Kiss László arra is emlékeztetett: az Alkotmánybíróság is túl szűknek találta a család új törvénybe foglalt fogalmát, de válaszul a kormány az alaptörvénybe emelte és még tovább is szűkítette azzal, hogy csak a férfi és nő házasságát, valamint a szülő-gyermek kapcsolatot ismeri el családnak. Üdvözölte, hogy végre gondolkodás kezdődött arról: az alacsony jövedelmű családok hogyan vehetnék igénybe a háromgyermekesek adókedvezményét? – Nem a 4-600 ezer forintos családi jövedelmeket kell alapul venni, egészen a nevelőszülői kategóriáig „hozzák le”, hogy például ők is igénybe vehessék, mert nekik nagyobb szükségük volna rá.

A nevelési díj alapja, az öregségi nyugdíjminimum 2008 óta nem emelkedett – hívta fel a figyelmet Cser Ágnes, a szociális és egészségügyi ágazatban dolgozók szakszervezetének (EDDSZ) elnöke. – Természeti katasztrófához hasonlítható állapotban van ma az érdekképviseletek ereje, társadalmi, erkölcsi megbecsültsége – így Cser Ágnes. – Nem jutottunk volna idáig, ha a szakszervezetek nem a politikai pártokkal kötnek háttéralkukat. Az EDDSZ úgy döntött, hogy azokkal köt szövetséget, akik az érdekvédelmet tisztességgel végzik, az érintettekkel, a civilekkel összefogva, mint a Magyisz is. Azt már sikerült elérni, hogy a nevelőszülő főfoglalkozású munkajogviszony legyen, de minden más téren egyenjogúságra van szükség, mert nem csak az eredeti családjában élhet egy gyermek, viszont az a cél, hogy minden gyereknek legyen családja.

Ötezer nevelőszülőnél 12 ezer gyermek él

Ötezer nevelőszülőnél ma 12 ezer gyermek él – összegzett Orbán István, a Magyisz elnöke. A siófoki találkozóra 259 résztvevő jött el hazánk 11 megyéjéből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Székelyföldről azért is, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg annak érdekében: az Európai Unió család-és gyermekvédelme legyen egységes és megélhetést, nyugdíjat biztosító professzionális nevelőszülői hálózat alakulhasson ki.