a Népszabadság szerint ezt is tartalmazza a nyár elején elfogadott halászati törvénynek a nyilvánosság kizárásával készülő végrehajtási rendelete. Egy halbiológus szakértő szerint ha valóban a mostani terveket tükröző rendelet fogja szabályozni a horgászatot, akkor az sokkal inkább üzleti, és nem ökológiai érdekeket szolgál majd.

A készülő szabályzat szerint a dévérkeszeg – nagy folyóink és tavaink egyik legelterjedtebb hala – ezentúl május 2-től június 15-ig nem fogható, és a horgászok csak a 15 centiméternél nagyobb, illetve a 45 centinél kisebb példányokat tarthatják meg. Ugyanakkor a dévérre erősen hasonlító lapos- és karikakeszeg továbbra is korlátozás nélkül fogható. Pontyból a 70, csukából a 100, süllőből a 80 centiméternél hosszabb egyedeket kell a rendelet hatálybalépésétől mérlegelés nélkül visszaengedni. Pontyból naponta – az eddigi kettő helyett – ötöt lehetne hazavinni, ami szakemberek szerint egyes időszakokban, különösen a tavaszi telepítések után a vizek pontyállományának gyors lerablását okozhatja.

Egyes, máris tiltakozó szakmai szervezetek szerint a tervezet a hagyományos magyar horgászrend és a fejlettebb országok egy részében terjedőben lévő „fogd meg és engedd vissza” típusú szabályozás sajátos keverékéből összegyúrt öszvér, amely aligha fogja segíteni a halászati törvényben megfogalmazott célokat, kiváltképp nem az állomány stabilizálását. A legtöbb kifogás ökológiai megfontolásból a felső méretkorlátozás bevezetését éri, mivel annak nyomán több faj esetében az elöregedett, produkcióképtelen halakat tartja meg a vízben. Halbiológus szakértő szerint nem lehet működőképes az a szabályozás, amely éppen a leginkább szaporodóképes, a táplálékot a legnagyobb hatékonysággal hasznosító halgenerációkat távolítja el a vizekből (az új szabályozás pont ezeknek az egyedeknek a hazavitelére adna lehetőséget), mivel gyorsan felborítja majd az intenzíven horgászott tavak és folyók biológiai egyensúlyát.

– A felső méretkorlátozás bevezetése szerintünk is ökológiai problémákat rejt, téves az az elképzelés, hogy a nagy halaknak jelentős szerepe van a faj szaporodásában – reagált megkeresésünkre Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. – Különösen igaz ez a kapitális méretű rablóhalak (csuka, süllő) esetében, amelyeknél a kannibalizmus jelentős mértékű. Fontosnak tartom, hogy a horgászat egy teljesen individuális „játék”: ahogyan a „fogd ki és dobd vissza” híveit sem kell a hal elvitelére kényszeríteni, úgy az egyszerű közhorgászt sem a visszaengedésére. E tekintetben mindenki horgásszon a saját elvei szerint.

A nagy halakat a jelenlegi balatoni szabályozás jobban védi, hiszen lehetővé teszi egy-egy kapitális hal elvitelét, de tiltja a több nagy hal egy napi elvitelét (egy fajból három darab vihető, de nem lehet több tíz kilónál). – A Balatonnál most is ismerünk sok olyan sporthorgászt, aki rendre visszaengedi például a nagy süllőket, de nem tartom indokoltnak annak megtiltását, hogy egy-egy kapitális példányt haza lehessen vinni – tette hozzá Füstös. – A keszegfélék méretkorlátozása és tilalmi ideje azt eredményezheti, hogy csökken a keszegező horgászok száma. A napi mennyiségi korlátozások ad hoc ötletnek tűnnek, logikátlan, hogy miért éppen öt ponty és két-két balin, vagy márna lenne engedélyezve.

Milyen kutatási eredmények alapján döntöttek?

– Nem értek egyet az új rendelkezés egyes elemeivel – reagált megkeresésünkre Dávid Lajos, a kaposvári Sefag horgászegyesület elnöke. – Bizonyos esetekben elfogadható, ha a nagyobb pontyokat vissza kell dobni a vízbe. A köztudatba most bedobott elképzeléssel szemben azonban nem centiben, hanem kilóban kellene rögzíteni a limitet. A tervezett szabályozásnak így nincs túl nagy értelme, legfeljebb annyi, hogy a pecásokat megint csak sikerül felbosszantani.
A szakember ostobaságnak minősített a dévérkeszegre vonatkozó fogási tilalmat, azt pedig végképp érthetetlennek tartja, hogy a pecások csupán a 15 centinél nagyobb, illetve a 45 centiméternél kisebb példányokat tarthatnák meg. Szerinte nem az íróasztal mögött kell ötletelni, hanem a horgásztársadalom véleményét illene alaposan megkérdezni.

– Milyen kutatási eredmények alapján alkották meg a szabályokat? – vetette fel Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke, aki szerint célravezető lenne, ha a tavak kezelőit is hatékonyan bevonnák, amikor az új előírásokról egyeztetnek a döntéshozók. S a szakmai érvek során többek között a klimaváltozás hatásait is feltétlenül figyelembe kell venni.