a megújuló energiákkal kapcsolatos berendezések szerelésének az oktatását vezetné be az inkább rövid-, mintsem hosszú távú tervek szerint. Ezzel együtt a szakképzés, benne a tabi középiskola jövőjét is „rendezni kell” Schmidt Jenő tabi polgármester szerint.

– A jövő az alternatív energiáé, de valójában a szavakon kívül alig foglalkozunk a témával – így a városvezető. – Németországból szereztünk be tananyagot pályázat révén, Magyarországon még sehol nem folyik alternatív energia szerelését célzó középfokú oktatás. Ez az új szakma várhatóan igen keresett lesz. Napkollektorhoz, hőszivattyú rendszerekhez értők kellenek, mert nem a mérnökök másznak majd föl a tetőkre, hanem a középiskolában végzők. Nagy létjogosultsága van a jövőt tekintve, a mezőgazdaság mellett.

Keresletet kell támasztani a képzések iránt Schmidt Jenő szerint (a megújuló-energiás képzést a jelenlegi elektronikai-mechatronikai és a mezőgazdasági egészítené jól ki), de a tabi polgármester úgy véli, hogy ehhez még a szakképzés további „finomhangolására” is szükség lehet a következő négy évben. Nem biztos benne, hogy a jelenlegi kereteket meg kell tartani a Somogyi TISZK égisze alatt, hovatovább a középiskola fenntartásának, működtetésének önkormányzati átvételét sem tartja kizártnak, de „ehhez alapvető változásokra volna szükség, arra például, hogy gazdasági alapokon működtessük, például a különböző egyéb képzések ne más szervezeteknél legyenek, hanem a középiskolánál”. A tabi polgármester szerint az energia mára nagyon nagy értékké vált, azt szeretné, ha a város is abba az irányba fejlődne, hogy az önkormányzat tudja majd szolgáltatni az energiát, elsősorban is a hőenergiát a helyi üzemeknek.

Egy, a Koppány-völgye gazdaságát megújító tájhasználati koncepció része lenne az újfajta oktatási forma, 160 millió forintos projekt részeként a jövőre záruló uniós Leonardo-programban – tájékoztatott Gelencsér Géza, a Völgy Hangja Egyesület vezetője. – Fenntartható mezőgazdaság kialakítása a cél, felváltva a földek mai nagyüzemi megművelését, azért, hogy javuljon a gazdák jövedelemtermelő képessége és a térség népességmegtartó ereje – így az egyesületi vezető. – Az egyik formája lehetne ennek évelő növényfajták termelése, silózása, majd ebből biogáz előállítása. Ám hiába vesszük át az odakint jól működő nyugati technológiát, ha nincs hozzáértő szakembergárda. Németországban jártunk egy biogázerőművel fűtött, tangazdaságot is magában foglaló oktatási centrumban, mely valóságos megújulóenergia-komplexum.

A Leonardo-program révén német, osztrák szakképzési tananyagot akkreditálunk, fordítunk le, mely illeszkedhet a tabi mezőgazdasági gépész és épületgépész-technikusi oktatás tananyagához egyaránt (utóbbi képzés a siófoki Baross középiskolában folyik – a szerző), például ezekre épülő egyéves plusz képzés formájában. De a tananyagnak van felnőttképzési része is. Az elmélet persze önmagában kevés, fontos, hogy tanüzemek is legyenek. Azt szeretnénk, ha ezek megjelennének Somogy megye 2014 és 2020 közötti területfejlesztési programjában; Tabon és Törökkoppányban létesülhetne ilyen, valamint a Kaposvári Egyetemnél, hogy a felsőoktatás is kapcsolódhasson hozzá.

Szamosi: tavaly és idén sem jött össze mezőgazdasági gépésztechnikus osztály

A szakképzés-átalakításról és a megújulóenergia-témájú oktatás bevezetéséről megkérdeztük Szamosi Lórántot, a Somogyi TISZK főigazgatóját, aki azzal kezdte: a szakképzés térségi és nem városi vagy járási feladat, ezért is tartozik a Somogyi TISZK a megyeközponti tankerülethez, ráadásul a TISZK maga az integrált intézmény, jogilag a tabi Rudnay középiskola önállóan megszűnt 2008-ban. – A jövő az alternatív energiáé, egyetértek, de elsősorban az építőiparban és az energetikában, nem pedig az oktatásban, mivel egyelőre nagyon szűk a képzési igény iránta – tette hozzá a főigazgató.

– Tananyagot külföldről importálni, akkreditálni nagyon nehéz és sokba kerül, az Országos Képzési Jegyzéket nemigen bővítik nem itthon kitalált szakmákkal. Sajnos, a jelenlegi beiskolázási adatok nem azt mutatják, hogy a mezőgazdasági képzés vezető szerepet kapna Tabon: tavaly és az idén azért nem tudtunk beiskolázni egy osztályt sem mezőgazdasági gépésztechnikusnak, mert nem volt megfelelő számú jelentkező, azaz nincs rá igény. A szakiskolai ágon sem jobb a helyzet: ott mezőgazdasági gépszerelőket képezünk, nem túl nagy számban. Ettől függetlenül, mivel valóban van jövője, ragaszkodunk e képzéshez, viszont a Somogyi TISZK éppen ezen átmeneti nehéz helyzetben tudott segíteni a honvédelmi és rendvédelmi szakirányú képzés beindításával, melyre viszont igény mutatkozott. Nehéz a beiskolázás Tabra, ezt mutatják a jelentkezési adatok. Ráadásul a megyei KLIK felmérése szerint egyedül a tabi járásnak nincs önálló beiskolázási körzete Somogyban, hanem az lényegében a siófokinak a része.

Szamosi Lóránt úgy véli, gazdasági alapon egyetlen iskolát nem, egy TISZK-et azonban már lehetne működtetni, s egyetért Schmidt Jenővel abban, hogy például a felnőttképzést sem különböző szervezetekre, hanem az erre mindenben felkészült TISZK-ekre kellene bízni, csakhogy igen erős a felnőttoktatási lobbi...