– értett egyet azon az év eleji balatonalmádi konferencián a Magyar Turizmus Zrt. és a Balatoni Regionális TDM-szövetség képviselője, melyen az előző nyári vendégelégedettség-felmérés eredményeit ismertették.

Most jelentkezett lapunknál a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége képviseletében Puczkó László elnök és Brachna János siófoki szakközgazdász, azzal: megelőznék javaslatukkal a koncepciókészítést, még mielőtt bárki is golfpályákkal akarná körbetelepíteni a Balatont, vagy újabb vitorláskikötők építésében látná a fejlődés irányát. Létezik a Balaton turizmusának fejlesztésére jó irány – hangsúlyozzák, csak elő kéne venni az asztalfiókból. Ez a régóta óhajtott családbarát turizmus, valamint az ennél jóval újkeletűbb „tówellness”, az egészségturizmus.

– De hát már Gyenesdiáson és Balatonszárszón is kiírták, hogy „a kisgyermekes családok paradicsoma”...

Puczkó László: – A „Balaton Európa családi tava” koncepció, melyet már 1993-ban (!) elfogadott minden illetékes szerv, nem ezt jelenti. 1996-ban egy keszthelyi szakmai konferencián Alan Godsave, a WTTC (Turisztikai Világtanács) kelet-európai irodájának vezetője is javasolta: fejlesszék a Balatont Európa vonzó családi tavává. Azóta sem történt azonban semmi ennek érdekében. A világ legnagyobb piacát a családok jelentik, ezt kellene megértenie minden döntéshozónak. A Balaton adottságai kiválóak, a gyermekes családok fogadásához szükséges fejlesztések (szálláshelyek, strandok, játszóterek, stb.) a legrövidebb idő alatt és legkevesebb pénzügyi ráfordítással elvégezhetők.
Brachna János: – Az kevés, ha valamely település kitesz egy ilyen táblát, mert közben nem felel meg az európai családbarát fogadóhely kritériumának. Azt kellene megérteni, hogy a Balaton-régió 200 ezer lakosa golfpálya- vagy vitorláskikötő-fejlesztésből nem fog megélni, ellenben a „családok paradicsomából” és az egészségturizmusból már megélhetne.

– Azt akarják mondani: az kevés, hogy a magyar gyermekes családok újra felfedezték a Balatont?

Puczkó L. : – Igen. A családok ma külföldről nem Magyarországra jönnek. Fogadásuknak ugyanis konkrét követelményrendszere van. Nem elég beállítani egy kiságyat a szobába, etetőszéket az étterembe. A világ legnagyobb utazásszervező cége, a TUI összegyűjtötte a többségében négycsillagos családbarát szállodákat: Ausztriából 47, Bajorországból egy és az olaszországi Dél-Tirolból három szálloda csatlakozott a kinderhotel-hálózathoz. A TUI ilyen prospektusában Magyarország nem létezik, de szerepel benne Lengyelország, Bulgária, Marokkó, Tunézia…
Brachna J.: – A Balaton Fejlesztési Tanács asztalán ott egy tanulmány, mely külföldi példákat sorol és azt írja le, hogyan kellene ezt csinálni idehaza. Öt évet ültem korábban a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottságban, ott se igen értették, vagy akarták érteni, miről is beszélek.

Most jelentkezett lapunknál a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége képviseletében Puczkó László elnök és Brachna János siófoki szakközgazdász, azzal: megelőznék javaslatukkal a koncepciókészítést, még mielőtt bárki is golfpályákkal akarná körbetelepíteni a Balatont, vagy újabb vitorláskikötők építésében látná a fejlődés irányát. Létezik a Balaton turizmusának fejlesztésére jó irány – hangsúlyozzák, csak elő kéne venni az asztalfiókból. Ez a régóta óhajtott családbarát turizmus, valamint az ennél jóval újkeletűbb „tówellness”, az egészségturizmus.

– De hát már Gyenesdiáson és Balatonszárszón is kiírták, hogy „a kisgyermekes családok paradicsoma”...

Puczkó László: – A „Balaton Európa családi tava” koncepció, melyet már 1993-ban (!) elfogadott minden illetékes szerv, nem ezt jelenti. 1996-ban egy keszthelyi szakmai konferencián Alan Godsave, a WTTC (Turisztikai Világtanács) kelet-európai irodájának vezetője is javasolta: fejlesszék a Balatont Európa vonzó családi tavává. Azóta sem történt azonban semmi ennek érdekében. A világ legnagyobb piacát a családok jelentik, ezt kellene megértenie minden döntéshozónak. A Balaton adottságai kiválóak, a gyermekes családok fogadásához szükséges fejlesztések (szálláshelyek, strandok, játszóterek, stb.) a legrövidebb idő alatt és legkevesebb pénzügyi ráfordítással elvégezhetők.
Brachna János: – Az kevés, ha valamely település kitesz egy ilyen táblát, mert közben nem felel meg az európai családbarát fogadóhely kritériumának. Azt kellene megérteni, hogy a Balaton-régió 200 ezer lakosa golfpálya- vagy vitorláskikötő-fejlesztésből nem fog megélni, ellenben a „családok paradicsomából” és az egészségturizmusból már megélhetne.

– Azt akarják mondani: az kevés, hogy a magyar gyermekes családok újra felfedezték a Balatont?

Puczkó L. : – Igen. A családok ma külföldről nem Magyarországra jönnek. Fogadásuknak ugyanis konkrét követelményrendszere van. Nem elég beállítani egy kiságyat a szobába, etetőszéket az étterembe. A világ legnagyobb utazásszervező cége, a TUI összegyűjtötte a többségében négycsillagos családbarát szállodákat: Ausztriából 47, Bajorországból egy és az olaszországi Dél-Tirolból három szálloda csatlakozott a kinderhotel-hálózathoz. A TUI ilyen prospektusában Magyarország nem létezik, de szerepel benne Lengyelország, Bulgária, Marokkó, Tunézia…
Brachna J.: – A Balaton Fejlesztési Tanács asztalán ott egy tanulmány, mely külföldi példákat sorol és azt írja le, hogyan kellene ezt csinálni idehaza. Öt évet ültem korábban a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottságban, ott se igen értették, vagy akarták érteni, miről is beszélek.

– Álljunk meg egy pillanatra! Éppen a minap írtuk le: akkora az érdeklődés a Balaton-parti szálláshelyek iránt, mint az elmúlt húsz évben talán sohasem. Hol itt a baj?

Puczkó L.: – Az elmúlt évek mélypontjához képest valóban relatív fejlődés értelmezhető. Ám ettől még évtizedek óta hanyatlik a balatoni turizmus, kiváló kollégáink közül nagyon sokan külföldön keresik a boldogulást. E tendenciát is megfordíthatjuk az általunk javasolt fejlesztésekkel. A két említett projekt életképességét a Magyar Turizmus Zrt. tavaly nyári felmérése is alátámasztja. Állítjuk: e két javaslatnak nincs a teljes tóra értelmezhető és a szezonalitás problémáját is figyelembe vevő alternatívája.
Brachna J.: – Az egészségturizmus az Új Széchenyi Programban is szerepel Gyógyító Magyarország címen. A Balatonnál ez eddig észrevétlen, mert költöttek ugyan el fejlesztést szolgáló pályázati pénzeket az elmúlt években is, de egyáltalán nem ennek a jegyében.
Puczkó L.: – Az a lendületes, termál-, illetve gyógyvízre alapozott fürdő- és szállodafejlesztés, mely százmilliárdos beruházásokat generált az elmúlt húsz évben, már nem elég. A régiónak kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az egészségturizmus régiójává váljék. A Balaton turizmusa a leggyorsabban és a leghatékonyabb e két programmal nyerheti vissza versenyképességét; a legkevesebb pénzügyi erőforrás felhasználással a legnagyobb forgalomnövekedés érhető el. Csak dönteni kellene végre. Ki kell mondani: a Balatonnál a valós cél a meglévő szálláshelyek feltöltése, a jelenlegi vendégéjszaka-szám többszörösének elérése, a szezonalitás csökkentése, az üzemelési idő nyújtása. És – szorít az idő – még mielőtt minden idegen nyelvet beszélő és szakmailag képzett balatoni szakember külföldre menekülne dolgozni…

– A döntéshozók azonban „süketek”?

Brachna J.: – Sajnos eddig mintha azok lettek volna. Most azért álltunk elő újra az asztalfiókra mutatva, hogy a szakma és a polgármesterek hátha megértik, és elfogadják a pályázatkiírók is. Hogy végre történjen valami a Balatonnál, mert évtizedek óta alig történik, ezért tartunk ott, ahol...